Ez a recept 'Anya főztje'. Egy biochackertől (Ben Greenfield*) tanultam a vad növények leveléből készült pestot. A kertben termesztett növényeink nagy része, elég érzékeny, így egy ideje csodálom a vadon növő, nagy környezeti stressznek ellenálló vadon növő növényeket. Miután elolvastam, hogy az ehető vad növények milyen erősek és így mennyi tápanyagot és hatóanyagok tartalmaznak, nyitott lettem a felhasználásukra. Különösen a pongyolapitypang és a csalán keltette fel az érdeklődésem, mivel azokat biztonságosan betudom azonosítani és úton-útfélen látom nálunk. Salátában azonban nem lettek még kecsegtetőek számomra, ezért ezzel a pesto recepttel kezdtem (talán a zöld turmixszal folytatom majd). Amennyiben tiszta területről tudunk gyűjteni és biztonságosan be is tudjuk azonosítani, számos vad növény ehető és felhasználható a konyhában a csalánon és a pitypangon kívül, akár a pestoba is, pl. medvehagyma, tyúkhúr, madárbegy, útilapu, útifű, mezei sóska, körömvirág, százszorszép, porcsin. Persze vannak mérgezőek is (pl. vérre hulló fecskefű, csattanó maszlag stb.), mindenképp alaposan járjunk utána a témának.
Délben mentünk a fiammal csalánleveleket és pitypangleveleket szedni, mivel úgy tudom akkor van bennük a legtöbb hatóanyag, amikor délben erősen süti őket a nap. A csalánnak a tetejét vágtam le, a friss hajtásait, melyek nem is szúrnak szinte, de azért használtam kesztyűt. Ha megfonnyad a csalán, akkor biztosan nem szúrnak a levelei már, nyugodtan forrázás nélkül beletehetjük a pestoba. A pitypangok közül azon növények levelei, melyek még nem virágoznak, nem annyira keserűek. A kesernyés íz sok jótékony hatáshoz kapcsolódik, így én nem vetettem meg most a virágzó pitypang leveleit sem. Otthon a kertből szedtünk még mentát és rozmaringot is. Medvehagymánk és fokhagymánk pedig a zöldségestől volt. A medvehagymát egy pár napig fermentáltam sós oldatban, de az összes felhasznált növényt lehetett volna fermentálni a pesto készítése előtt, de frissen is megfelelőek. Jó alaposan megmostam a növényeket, majd elkezdtem pakolni az aprító robotgépbe őket. A pitypanglevél és csalánlevél arányt úgy igyekeztem beállítani, hogy a pitypanglevél ne legyen több mint a csalánlevél, mivel a virágzó pitypang levele keserű, nem akartam, hogy túl keserű legyen a pesto. A csalán semleges ízű, így az enyhíti a pitypang ízét. Beletettem még sok mentát és egy kevés rozmaringot, mert épp növekszik a bokrunk. Természetesen egyéb vad növények és fűszernövények is használhatóak a vad pestohoz, pl. a bazsalikom, ami a hagyományos pesto alapanyaga, biztosan jó lett volna, de még nem nő a kertben. Fenyőmagot sem kaptam a környéken, így kesudió lett a mag a pestoban, de dió is jó. Bár használtam fermentált medvehagymát a pestohoz, nem helyettesíti a fokhagymát, így egy gerezd megtisztított fokhagyma is ment a robotgépbe a medvehagyma mellé. Parmenzán sajtból jókora adagot reszeltem, majd azt is a robotgépbe tettem. Sót, borsot, hidegen sajtolt, extra szűz olíva olajat és egy kis citromlevet tettem a hozzávalókra a legvégén. A robotgéppel krémes állagú pestot készítettem, majd csattos üvegbe töltöttem és hűtőbe tettem. Nekem elég naponta egy kevés belőle, nem mondom, hogy befalnám, még ismerkedem a kesernyés pestoval, de a tápanyag értéke lenyűgöz, főleg, hogy a karantén ideje alatt is, meg amúgy is ajánlott változatosan és tápanyag dúsan táplálkozni. A vad pestoban az összetevők nagy részét nem eszem általában és ingyen hozzáférhető úton-útfélen.
* Eredeti recept Ben Greenfield facebook oldaláról angolul: Homemade Wild Plant Pesto. Into a food processor, blend 4 cups of wild plants of choice (nettle, mint, rosemary, basil and dandelion is what I used), 1 cup nuts (I used pine nuts, but walnuts also pretty good), 1/2 cup extra virgin olive oil, 1/2 cup parmesan cheese (or nutritional yeast or nut cheese if you don't want dairy) and 4 garlic cloves and blend until creamy consistency. Top with sea salt and black pepper to taste and serve.
