A fasírtot rövidre fogom: szokásos darál hús, só, bors, pirított hagymák mellett még mustár és barbacue szósz és oregano is került a fasírtba ízlés szerint. A fasírt összeáll a sótol, mert az megbontja a húsban lévő fehérjét. Aki azonban kenyeret is tesz a fasírtba, annak kell majd tojás is, hogy összeálljon. Egyébként egészségesebb kenyér nélkül a fasírt és akkor elhagyható a tojás, annak aki allergiás. A legjobb változat számomra, ha nincs a fasírtban kenyér, de van benne tojás, mivel a tojás igen gazdag tápanyagokban. Végül forró zsiradékba (kacsazsír, vaj vagy olíva olaj nálunk) tettünk egy pár evőkanállal a húsból, s lelapítottuk kis pogácsákra azt, s jól átsütöttük mind a két oldalát. A tökfőzelék pedig így készült:

1.) 2-3 db tököt megpucolt a férjem krumplihámozóval (a lenti képen a jobb oldali eszköz), majd csíkozta a tököket egy másik szerszámmal, julienne vágóval (a lenti képen a bal oldali eszköz). Addig csíkozta, amíg el nem érte a tökök közepén lévő magos részét. A magos részt feldarabolta. A darabolt tökből lesz az alapja a főzeléknek, a csíkozott tökből meg lesz a főzelék betétje. A csíkokat a férjem rövidebbre vágta egy deszkán, majd megsózta és állni hagyta egy tálban. (A csíkozásra mondott a férjem egy szakszót: julienne-re vágta a tököt, erről nevezték el a szerszámot is julienne vágónak.)

2.) 1-2 fej pucolt, nagyobb darabokra vágott vöröshagymát és 2-3 gerezd tenyérrel és kés pengéjével szétnyomott pucolt fokhagymát felforrósított zsiradékba tett egy fazékba és közepes lángon megpirította. A hagymákat azért nem aprította fel nagyon, mivel majd turmixoljuk úgyis a főzeléket, tehát a lényeg, hogy kijöjjön az íze, nem érdemes vele sokat bajlódni.

3.) A tökdarabokat hozzáöntötte a férjem a hagymához, s hagyta lepirulni kissé. Közben sózta egy kicsit, nem nagyon, mert a felcsíkozott tök is sózott.

4.) Majd felöntötte vízzel, de csak addig, hogy épp ellepje, ne legyen leves belőle, lehessen majd sűríteni. Tett hozzá egy Knorr házias zöldség levesalap zselékockát a vízbe (kép alább). Víz+Knorr zselé helyett, házi alaplével, vagy húslevessel is felönthetjük természetesen.

5.) Őrölt borsot is adott hozzá, 4x8 tekerést a borsörlővel. A legmagasabb lángra vette, hogy egyszer felforrjon az egész, majd visszavette és lassú tűzön főzte meg a tököt.

6.) Amikor megfőttek a tökdarabok levette a tűzről a fazekat és beleszórt ízlés szerint pirospaprikát, majd kézi turmixolóval leturmixolta. Turmixoláskor lehet hozzáadni joghurtot is, annak aki bírja és kívánja a tejtermékeket.

7.) Visszatette a tűzre a fazekat, majd hozzáadta a felcsíkozott tökbetétet és megfőzte azt is. Ha nagyon sós lenne a főzelék, akkor a csíkokból kifolyt sós levet ne adjuk hozzá, csak a csíkokat.

8.) Amikor már megfőtt a tökbetét, 1-2 csokor aprított friss kaprot is hozzáadott a végén (friss fűszert mindig a végén adunk csak hozzá). Megkóstolta, ha kell bele még só, bors itt lehet ízesíteni még.

9.) Amikor már megfőtt a tökbetét de még nem főtt túl, akkor adott hozzá egy evőkanál almaecetet is, ami megállítja, hogy tovább puhuljon a tök, megállítja a főzés folyamatát és savanyítja is a főzeléket, ráadásul egészséges is.

10.) Végül, a lángról levéve, hozzáadott egy pici tálban hideg vízzel elkevert keményítőt sűrítésnek. Általában kipróbálja egy evőkanál keményítővel és ha nem elég sűrű tőle a főzelék, akkor ad hozzá még egy evőkanál hideg vízzel elkevert keményítőt, majd a keményítővel is forral rajta egyet, hogy besűrűsödjön és összeforrjon mielőtt megesszük/eltesszük, nehogy hamar megromoljon. Nem kell sokat forralni, csak egyszer el kell érje a forrás állapotát. A keményítős sűrítés más mint a lisztes, mert a lisztesnél meg kell főzni a lisztet, ott tovább kell forralni. Igyekszünk kevés glutént enni, azt is csak kovászos kenyérben vagy kovászos pizzában, így ha lehet, sűrítésénél nem használunk lisztet.

Én a lassan egy évesünknek a betétet is beleturmixoltam a főzelékbe a végén s adtam hozzá még zabtejszínt a robotgépben, mivel nem került bele joghurt korábban a tej allegiája miatt. A fasírt darabokat külön csipegette. Szerencsére szeret csipegetni, s a puha dolgoktól nem félek már.